Beszámoló - Iránytű a logisztikában konferencia
MLSZKSZ: fel kell gyorsítani a logisztikai vállalkozások digitális átállását
Fokozódó hekkertámadásokra számíthat a logisztikai ágazat
Két és félszer fejlettebb jelenleg a lengyel cégek digitalizációs szintje, mint a magyaroké, egy átlagos hazai vállalkozás IT-rendszerét pedig hét és fél perc alatt lehet feltörni – hangzott el az „Iránytű a logisztikában – Irány Észak” című 2019. október 11-én Miskolcon megrendezett logisztikai szakmai konferencián. A NORDLOG Klaszter és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett rendezvényen kiemelték, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a hazai cégek – különösen a közepesnél kisebb méretű vállalkozások – digitalizációs folyamatait, mert nem lesznek versenyképesek a jövőben. A regionálisan második alkalommal megszervezett konferencia fókuszában a digitalizáció és a robotika versenyképességet segítő megoldásai, a cégek digitális felkészültsége és informatikai biztonsága, valamint az e-kereskedelem robosztus fejlődése állt.
Az elmúlt években a Miskolcra és térségébe települő nemzetközi és hazai cégek száma folyamatosan növekedett, így igény jelentkezett egy olyan regionális rendezvényre, ahol a helyi vállalkozások rendszeresen találkozhatnak, eszmét cserélhetnek, kapcsolatokat építhetnek. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és a NORDLOG Klaszter ebben az évben közösen szervezték meg az „Iránytű a logisztikában – Irány Észak” című állandó miskolci konferenciát. Az eseményen bemutatták a logisztika új irányait, fejlődési dinamikáját és lehetőségeit a régiós cégek megoldásain keresztül. A jelentős érdeklődés mellett - mintegy 90 résztvevő (teltház) – megrendezett „Iránytű a logisztikában” elnevezésű szakmai konferencián az ágazat elismert szakembereinek előadásait hallgathatták meg a jelenlévők.
A hazai cégek digitalizációs folyamatait fel kell gyorsítani, mert a jövőben ez lesz a versenyképesség kulcsa, a vállalkozások jelenleg jelentősen le vannak maradva ezen a téren – állapították meg a konferencián. Egy több mint 1.700 db – összességében 2500 milliárd forintot felhasználó (támogatás+saját forrás) – hazai K+F+I pályázatot érintő vizsgálat szerint az elköltött összegeknek csak a 30%-a hasznosult tovább, ami nagyon alacsony érték. Mindez összefüggésben lehet azzal is, hogy egy régiós elemzés szerint a magyar és a lengyel cégek digitalizációs fejlettségi szintjének aránya 1:2,5-hez a lengyelek javára, és a Közép-Európába érkező befektetési tőke 70%-a Lengyelországba megy.
Azt is kifejtették: nem biztos, hogy a saját K+F+I ösztönzése jelenti a jövőt – lásd az alacsony hasznosulási rátát –, mert Lengyelországban igen nagymértékű a vásárolt szabadalmi jogok aránya. Ennek előnye, hogy célzott feladatot szolgál, azonnal alkalmazható, elkerülhető a hosszadalmas kísérleti időszak. Hazai logisztikai és ipari szereplőknek újra kell pozícionálni a fejlődési stratégiájukat, ha versenyben akarnak maradni, továbbá fejleszteni és optimalizálni kell a beszállítói értékláncokat.
A közepesnél kisebb méretű hazai cégek digitális fejlettségi szintje nagyon alacsony. Az átlagos magyar cég informatikai rendszerét 7,5 perc alatt lehet feltörni - hangzott el a konferencián. A cégek IT védelmi képességük katasztrofális állapotban van a nyugat-európai és távol-keleti társaikhoz képest. Mindez azért nagy probléma, mert a kibertámadások elérték a logisztikai piacot is – lásd a MAERSK, DHL, DB-t ért hekkertámadások –, és a jövőben egyre több ilyen támadásra kell felkészülni, minthogy a logisztikai vállalkozások egyre értékesebb adatokat birtokolnak.
„Egy ország versenyképességét összehangolt termelői és logisztikai stratégiával lehet erősíteni. Ha ezen két szempont közül a logisztika másodlagos szerepet kap, az – akár már rövid távon is – az ipari teljesítmény gyengülését eredményezi. Ezért a logisztikai piacon is folyamatos fejlesztésekre van szükség, különösen a digitalizáció területén – monda Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke kiemelte, hogy a logisztikai piac különböző szereplőinek újfajta együttműködéseket kell kialakítaniuk, mert együtt hatékonyabbak tudnak lenni, mint külön-külön. „Az ügyfeleknek nem olcsó megoldásokra, hanem az optimalizált és hatékony rendszerre van szükségük” – tette hozzá.
A rendezvényen kiemelték, hogy az egyes iparágakban a robotika/digitalizáció látványos fejlődésének hátterében a hatékonyságnövelési igény, az egyre kritikusabb szakemberhiány áll. A hatékonyság növelésére többféle innovatív megoldást mutattak be a konferencián. A POBO rendszerű árukiszedési technikával például növelni lehet a raktári árukiszedés sebességét – 8%-kal csökkenteni a kigyűjtési időt –, az RFID-technológiával egyes területeken a teljes logisztikai folyamatot automatizálni lehet. A folyamat eredményét egy működő vállalkozáson keresztül mutatták be, az adott cégnél 110 %-kal nőtt a gyártott termékek darabszáma, a korábbi évi 268 órás sorállást 68 órára tudták csökkenteni, miközben az árbevétel 127%-ra nőtt, 22%-kal csökkent a dolgozói létszám és 13 feleslegessé vált gépet adtak vissza. A bemutatott példa összességében 15%-os termelékenységi javulást eredményezett. Kiemelték, hogy a versenyképesség javításához az egyes gyártási és logisztikai területekre megfelelően alkalmazható mérőszámokat kell kitalálni.
A konferencián elmondták, hogy megjelent már az RFID-t (rádiófrekvenciás áruazonosítás) részben/egészben leváltó technológia – az infravörös technológián alapuló IRID-RTLS rendszer, amely teljes transzparenciába tud kerülni a gyártási folyamatokkal, kiküszöbölve az RFID rendszer korlátait. A rendszer pontos, nincs rádiófrekvenciás zavar, nincs keresési időveszteség, ezért a logisztika és a gyártás területén kiválóan lehet használni.
Az e-kereskedelem rohamos fejlődése, és az évi több mint 20%-os növekedése hatalmas modernizációs kényszert jelent. A legnagyobb vállalatok, mint például az Amazon, bizonyos területeken már az aznapi kiszállítást is vállalják, az Alibaba pedig megcélozta a 72 órás kiszállítási szintidőt (miközben 72 órás heti munkaidőt várnak el a munkavállalóktól). Ezek mind óriási logisztikai kihívásokat jelentenek, amelyek egyre korszerűbb digitalizációs megoldásokat igényelnek. A drónok alkalmazása, a blokklánc-rendszerek, az automatizálás új szintjei vagy a robotok megjelenése mind olyan technológiák, amelyet az ipari termelő és logisztikai cégek nem hagyhatnak figyelmen kívül, ha továbbra is versenyképesek szeretnének maradni.
A konferencián átadták a "Régió Logisztikai Kiválóság" elismerést, amelyet 2019-ben a Robert Bosch Energy and Body System Kft. kapott meg. A díjat Andrejkovics Gábor logisztikai osztályvezető vette át, aki a konferencián tartott előadásában bemutatta cégük világszerte több díjjal elismert logisztikai fejlesztéseit. A Bosch Energy and Body System Kft-nél költséghatékony és célravezető gyártáslogisztikai fejlesztéseket vezettek be, melyet a többi Bosch gyár is elismer.
